Kiemelt témák

A kyr filozófiákról


A meghatározó kyr filozófiai irányzatok mindegyike szakrális dogmákon vagy a kyr magasmágia tudásanyagán alapult. Amelyik rendszernek nem volt ilyen stabil háttere, alapja, az hosszú távon nem vehette fel a versenyt a tradicionális irányzatokkal. Az esetek többségében különösebb nyomot sem hagyott hátra – mert ami nem volt elég jó, azt felesleges lett volna feljegyezni is, ami pedig használható volt belőle, azt kivétel nélkül mindig felszívta egy másik kezdeményezés, és más formába alakítva vitte tovább.



Kyriában a filozófia központi tudomány volt, az általános műveltség része. Filozofálni kyr nézőpontból annyit tett, mint megismerni a világot, a világot működtető erőket, és tisztában lenni azzal, hol van mindenek a helye úgy az életben, ahogy a teljes létezésben.
Ez a fajta igazságkeresés a mikro és makrokozmosz tudományát éppúgy magába foglalta, mint az élet és a létezés kérdéseinek tanulmányozását, a dolgok működésének, miértjeinek legmélyebb értelmezését is.
A filozófia a kyr kultúrában a válaszkeresés tudománya volt, és ez a rendkívül mélyen gyökeredző, belső késztetés egy olyan sokra hivatott, kíváncsi nép esetében, mint kyr, az évezredek alatt egyedülálló filozófiai rendszerek sokaságát hozta létre.

A kyr kultúra ősi, calowyni filozófiáiról szinte semmit nem tudunk – annyi azonban valószínűsíthető, hogy eleve a kyrek Ynevre érkezése mögött is valamilyen filozófiai irányzat hathatós (népnevelő, széles tömegeket elérő, megmozgató) támogatása állhatott.

Ami bizonyos, hogy a kyrek Ynevre érkezésük után azonnal megalkották az itteni irányzatok alapjait – és bár a források tanúsága szerint nem túlzás azt állítani, hogy a különböző irányzatok kibontakozásának sosem szabtak gátat, az egész összességében Yneven mégis egyedülállóan szervezett, birodalmi szintű ellenőrzés alatt jött létre.


A birodalmi háttérről

A kyr birodalomban az enrawelli szakrális központ, a Felhők Palotája (ez egyben a tartomány calyr-egyeteme is volt, Merydion néven) töltötte be azt a szerepet, amellyel az ottani beavatottak gyakorlatilag teljes védnökséget vállaltak a kyr kultúra felett.
Fontos megjegyezni, hogy ez alapvetően értéksemleges, pártatlan védnökséget jelentett – a Felhők Palotájában ténylegesen csakis a válaszok keresésére, az igazságok kutatására összpontosítottak. Erre talán az Avista irányzat elhajlása lehetett a legjobb példa, amely kérdésben a Merydion  sosem nem foglalt állást, rábízta az ügyet az anyrok tanácsára (amely tanácskozás következményeként Avista kultuszát törölték a kyr panteonból és az anyrok nagyjai módszeresen kiirtották a tanításainak még az emlékét is). A Merydion pártatlanságra jellemző, hogy még Rualan lázadásakor is megmaradt a semleges álláspont mellett, és a Sorshajtó mítoszra hivatkozva a kyr kultúra egyetemleges nézőpontjából nézve nem hozott ítéletet Avida-Dolor kultusza felett.

A Meridon beavatottjai védnökség címen voltaképpen bármilyen kezdeményezést felkaroltak és támogattak, ha az kellő számú követővel bizonyította létjogosultságát. Sőt, a Merydion döntése alapján egyes irányzatok a meglévő kyr egyházak érdekeivel ellentétben akár birodalmi szintű védettséget is kaphatott, ami végsősoron a mindenek fölé emelkedés státuszát jelentette (ez történt a Hatalmasokkal is, akik birodalmi léptékekben kizárólag saját feletteseiknek és a kyr császárnak tartoztak elszámolással).

A védnök konkurensekről

A birodalom fennállása során nem a Merydion volt az egyetlen, aki a védnöki szerep abszolút jellegét magának akarta megszerezni. A birodalom első évezredeiben több tartományban is úgy gondolták, hogy a védnökséget helyi, tartományi szinten kellene biztosítani (ebben elsősorban Freiglund és Toron  járt élen). A Merydion  ezeket a törekvéseket sosem ellenezte – sőt, eleve úgy oldotta meg a kérdést, hogy igazából még támogatta is a helyi törekvéseket, és ezeket a szellemi központokat sosem tekintette riválisnak. Nagy valószínűséggel ez tette lehetővé, hogy idővel mindig békésen rendeződtek az efféle helyzetek (Freiglund calyr-egyeteme, az Arechsys a Volt háborúk után, Toron Baclyrja pedig a Sziklapaktumot követően hagyott fel ezzel).

A Felhők Palotájának különleges státuszát egyértelműen Enrawell szerepe tette lehetővé, amely Kyria szakrális központjaként minden kyr számára egyértelműsítette a megkérdőjelezhetetlen fennhatóságot. Viszont éppen ez a szakrális központ jelleg volt az, ami lehetőséget biztosított mások számára, hogy kétségbe vonhassák a Merydion vezető szerepének létjogosultságát.
Rualan tartomány fővárosa, Dwynolin már a birodalom fennállása óta hangoztatta, hogy szakrális szempontból sokkal jobb főváros lehetne Enrawellnél. Törekvéseik erejét jelentősen növelte, hogy a maguk szemszögéből nézve igazuk is volt, és a kyrek jó eséllyel a biztonsági szempontok miatt döntöttek Enrawell mellett (mivelhogy Dwynolin túl közel feküdt Ediomadhoz).
Így semmi meglepő nincs abban, hogy Rualan tartomány calyr egyeteme, a Rhyessas már a kezdetektől megkérdőjelezte a Merydion védnöki státuszát. Kyria történelmének nagy részében semmit nem értek el vele – ám Rualan tartomány lázadásakor a Zerdal dinasztia rualani ága mellé állva sikeresen megalapozták azt, hogy a legtöbb kyr számára az Ötszázéves háború jó ideig pusztán csak utódlási kérdésnek, dinasztiaharcnak, elfajult belpolitikai csatározásnak tűnjön.

A másik trónkövetelő Absellyr Kegh Danthun császár uralkodásához fűződik. Ő volt az, aki a szülővárosába, Karkazunba költöztette az udvart, és létrehozta a majd’ ezerötszáz esztendeig létező tizenegyedik tartományt, Yandart. A felépült szakrális központ, Yandarion sosem tudta betölteni azt a szerepet, amellyel a birodalom szakrális központ váltásának akár csak a lehetőségét is megalapozhatta volna – bukása így törvényszerűen bekövetkezett.
Nem úgy a Rhyessasé, amely végül Kyria bukását követően voltaképpen túlélte Enrawell és a Merydion hanyatlását is. Igaz, nem sokkal: a múlt árnyaitól való megszabadulás jegyében a godorai kyrek később még az emlékét is eltörölték.


A kulturális háttérről

Ahhoz, hogy érthetővé váljon a teljes rendszer, ki kell térni a kyrek számára alapesetben is adott igazságkeresési lehetőségekre.

Az általános szokások szerint a kyr ifjak a 21. életévükig kötelezően meg kellett ismerkedjenek az öt kyr isten hitével, azaz pontosabban szólva az adott kultusz egy-egy szabadon választott filozófiai irányzatával (merthogy egy kultuszban több irányzat is létezhetett – de erről később). Kyria idejében tehát a hagyományok szerint mindenkinek tisztában kellett lennie mindegyik kyr isten értékrendjével és tanításaival.
Ezen dogmákból az ifjaknak vizsgát is kellett tenniük – eleve ettől kezdve számítottak érett, felnőtt, „művelt” kyrnek.
Az alapkövetelmény kultuszonként legalább egy irányzat volt, de Kyria egyes időszakaiban (mint például a Daelanok virágzásaként ismert hosszú, termények évezredek alatt) a negyvenkilencedik életévre az általános műveltség fokmérőjének számított megismerni az összes isten összes mérvadó filozófiai irányzatát (amely alatt akkoriban számszerűsítve tizenkilenc irányzatot értettek).
Ez természetesen csak a tanítások lexikális tudását jelentette – a kyrek ezen túl abban hihettek, azt és úgy kutathattak, ahogy az nekik tetszett. Jellemző a kyr panteon erejére, hogy az egyes egyházak papjai az így megszerzett alapismeretek birtokában feltett kérdéseket sosem tekintették „istenkáromlásnak”, ez a fogalomkör Kyria idejében voltaképpen nem is létezett.

A kyr birodalom ettől volt igazán szakrális birodalom: nem feltétlenül szolgálta mindenki hívőként a kyr isteneket, de olyan nem volt, hogy ne ismerték volna a dogmáikat, íyg ez alapjaiban behálózhatta, átszőhette a társadalmi rendet.

A hit ebben a megközelítésben mást jelentett, mint amit manapság értenek alatta. Kyriában egy kultusz hívőjének lenni annyit jelentett, hogy az egyén kiválasztott egy neki tetsző irányzatot, és az elméleti ismereteken túl elmélyedt azok gyakorlati alkalmazásában – a hitelvek szerint élt, a hitelvek szerint formálta testét és lelkét, és gyakorolta a birodalom szakrális erejét megtartó-építő szertartásokat.

Az efféle válaszkeresések virágzása központosított cél volt, és ezt a birodalom két fő törekvéssel segítette. Egyrészt a szabad választás tiszteletben tartásával – külön törvénykönyv védte az egyének jogait, erővel senkire nem kényszeríthették rá egyik irányzatot sem. Másrészt, bármilyen furcsának is tűnhet, de a szilárd háttér biztosítása volt mindenek alapja. Csakis a kyr panteon egysége és ereje tette lehetővé, hogy az egyéni igazságkeresés se a kyr kultúra, se a birodalom létét ne veszélyeztethesse.
A legendák szerint innen származik egy híres mondás is, amely Yrwan-On Hyessas-tól, Weila huszonhetedik enrawelli anyrjától hangzott el az egyik quironeiai város lázadását követően, amikor három év háborúskodás, és a fél quironeai flotta ereje kellett a birodalmi rend helyreállításához. Az anyrt közvetett felelőssége miatt idézték a freiglundi törvényszék elé, és arra a kérdésre kellett válaszolnia, hogy ha az egyháza mintegy három évszázada tudott a crantai alapokról építkező, titokban erőt gyűjtő romlásszekta feltűnéséről, akkor birodalmi szinten miért nem tettek ellene. Az anyr válasza mindössze ennyi volt: „a sas nem kapkod a legyek után”.

A sors fintora, hogy innen nézve voltaképpen a kyr kultúra felsőbbrendűségébe vetett hit, ez a hamis gőg hozta el végül Kyria bukását is. Más értelmezésben viszont (egyetemleges nézőpontból nézve) teljesen sorsszerű volt, ami az Ötszázéves háború alatt történt, egy magasabb cél elérésének logikus következménye.


A kyr filozófiai rendszerekről

A fentiek ismeretében tehát igen nehéz dolga lenne annak, aki megpróbálná összegyűjteni, hányféle filozófiai irányzat létezett a kyr birodalom fennállásnak tizenötezer esztendeje alatt.

Annyi bizonyos, hogy az Ó-Ryeki Liborionból fennmaradt töredékes ismeretekre hagyatkozva az alábbi osztályozásokról beszélhetünk.

Birodalmi szintű irányzat volt az, amelyet a Merydion – és ezáltal a kyr istenek áldása – szentesített. Ezzel a minősítéssel olyan szintű kiváltságok jártak, amelyekre a kyr jogrendszer esetenként külön törvénykönyvet is alkotott.
A birodalmi szintű minősítés az „állam az államban” elv szinte korlátlan érvényesítését jelentette. Saját apparátus és kasztrendszer létrehozási és működtetési jogát, korlátlan támogatói és korlátozott adókivetési jogokat. Ezen felül a birodalom kvázi korlátlan (császári rendelkezésez kötött) anyagi és erőforrás támogatást is biztosított. Jogi értelemben az ilyen irányzatoknak külön törvénykezési testületük volt, és a birodalom felé csak a legmagasabb vezetők, vagy vezetői testület tartozott elszámolással (legjellemzőbb példa erre az egyházakon túl a kyr Hatalmasok léte, akiknek az iskolája külön államot, a rangja külön kasztot jelentett a birodalomban).

Jelentős filozófiai irányzat volt az, amire a Merydion a törvényes áldását adta. A hagyomány szerint 333 évig fennálló iskola kellet hozzá, és 111 hiteles, beavatott mester (amelyek tudását a Merydion számára átadott tudás alapján az irányzat fő védnökével összhangban a Merydion kirendelt testülete ellenőrizte).
Ez a besorolás már korlátozott erőforrásokkal járt. A szervezeti egységek jellemzően nem lehettek önállóak, hanem betagozódtak valamely más (tartományi, filozófiai) rendszerbe. Az is előfordult, hogy támogatók és védnökök segítségével maradtak fenn egy helyi szinten. A nagyobb irányzatok, ha befolyásuk szervezetileg át is íveltek a tartományi határokon, alapvetően mindenképpen a helyi hatalmasságokkal való együttműködésre voltak utalva.
Az is jellemző volt, hogy egy-egy birodalmi irányzat támogatásával, afféle oldalhajtásként működtek (például a Hetedik Kéz varázslóiskola, amely voltaképpen mindvégig a rualani Hatalmasok felügyelete alatt állt).

Nyilvántartott filozófiai irányzatnak azt nevezték, amely legalább 111 éven át fennállt, és ezidő alatt fel tudott mutatni 33 beavatott mestert. Mivel ez a státusz voltaképpen csakis azt jelentette, hogy az adott irányzat a Merydion részéről megkapta a jogot a továbbfejlődésre és a bizonyításra, a jelentős irányzatoknál említett anyagi és szellemi függések itt hatványozottabban jelentkeztek. Illetve még egy fontos jelentősége volt a státusz elérésének: a Merydion áldása az irányzat birodalmi szintű védelmét is jelentette egyben. Ez különösen a kis számú szekták világában lehetett lényeges, ahol a nyilvántartottnak minősített szekták a rivális szektákkal szemben birodalmi jogot nyerhettek a követeléseik jogosságára.


A birodalmi szintű irányzatokról

A kyr panteon isteneinek egyházai közül természetesen mindegyik ilyen szinten képviseltette magát, hisz számukra a nép felé az efféle keretek között működtetett népnevelő, filozófiai iskolák voltak a hitük bevezető, figyelemfelkeltő tárgyai.

Weila vallásában jogar-irányzatnak hívták a bevezető tudományt: ez a Weila hit általános értékeit és ismeretét tartalmazta. Erre épült a korona kilenc ágának nevezett filozófiai rendszer, melyek világképe legfőképpen a hatalomgyakorlás módozataiban különültek el egymástól. A tizenegyedik irányzat volt a korona éke, amely az előző kilenc plusz egy tudásanyagát egységesítette egyetlen roppant keretrendszerben.
Weila anyrjai annyiban kivételeknek számítottak a többi isten anyrjaihoz képest, hogy nekik mind a tizenegy irányzatot ismerniük kellett – sőt, a legendák szerint eleve a tizenegyedik irányzatba való beavatás emelhette őket anyrokká (ezt a titkot Weila egyháza mindig is nagy erőkkel őrizte). Ha ez így van, máris meglehet a magyarázat arra, hogy ami a panteon vezető státuszát biztosíthatta számukra Kyria fénykorában, az miért ütött vissza nekik a későbbi időkben – hisz ezek szerint akkor Ynev jelenkorában azért nem élhetnek Weilának teljes jogú anyrjai, mert a tizenegyedik irányzatba való beavatás a Kyria bukásakor elpusztított szakrális központok hiányában lehetetlenség volna.
Egyes krónikák szerint az irányzatok számának ismerete egyben beavatási szinteket is jelölt, amelyek egyértelműen rangokkal jártak – az összes lépcsőről nincs tudomásunk, a szövegekben csak a seranyr („korona várományos”) és az uranyr („már megkoronázott”) formák maradtak fenn.

A második legtöbb irányzattal Sogron bírt – és mert ő volt a legtitokzatosabb is egyben, róla tudunk a legkevesebbet. Bizonyos források arra utalnak, hogy az egyes irányzatok Sogron aspektusainak bővüléseihez, változásaihoz köthetőek, bár erre csak közvetett bizonyítékok léteznek. Sogron kezdetben a kíváncsiság, tudás istene volt, és később került előtérbe a pusztító, igazságtevő aspektusa. Ez a szimbólumokban is megjelenik, ezért tartozik hozzá három vörös, egy fehér és egy fekete láng irányzat. Ez az öt kapcsolódik a nevéhez, bár arra semmilyen bizonyíték nincs, hogy ezek egymás mellett, egymással párhuzamosan is elterjedtek volna.

Igere teremtői aspektusa a birodalom fennállása során sosem változott, így ő volt az, aki a hagyományos állandóságot képviselte a kyr panteonban. Egyes értelmezésekben a női őslényeg világos oldalát testesítette ki a teremtés, fejlődés, gyógyítás hármasságával – más megközelítésben ez a kyr lélek fejlődésének klasszikus lépcsőit, azok anya, apa, gyermek megközelítését jelentette.
Annyi bizonyos, hogy három filozófiai irányzata volt, mindegyik messze a legnépszerűbb a társadalom alsóbb rétegei között.

Morgena mindvégig furcsa kettőséget képviselt a kyr panteonban. Két filozófiai irányzat tartozott hozzá, érdekes tálalásban: volt egy alap, amely az Árnyékút nevet kapta, és mellette mindvégig volt egy másik, amely kívülálló számára követhetetlen logika szerint folyton változott. Ebben csakis egy fontos irányelv volt: kizárólag egy plusz, előremutató aktuális filozófia irányzat létezett nála, az elhagyott utak felé Morgena egyháza sosem nézett vissza. Egyes elméletek szerint ez teremthette meg az alapjait annak, hogy Kyria bukása után az egyháza megrendülésével Morgena isteni lényege töredék aspektusokra hulljon szét, és ezekkel vészelje át a megerősödéséhez szükséges válságos időket.

Az Avista helyére bejutott Tharr a maga sajátságos módján mintha végig Morgena módszerét másolta volna: egyetlen irányzata volt, ami folyton változott. Morgenával ellentétben azonban ezen megújulások egyike sem járt szakrális paradigmaváltással, amely arra utal, hogy Tharr ily módon próbálta bővíteni a befolyási szféráit, a lehető legjobban kihasználni a rendelkezésére álló isteni mozgásteret. A tények mindenesetre őt igazolták, hiszen Kyria bukása után Toron első számú istenévé lépett elő, kultusza pedig, hatalma megszilárdulásával sokat lépet előre az egyistenhitté válás útján.

Az egyházak mellett világi oldalon voltaképpen csak egyetlen másik filozófiai rendszer érdemelte ki a birodalmi szintű irányzat státuszát – igaz, ennek mindjárt három elágazása is akadt.

A kyr magasmágia elmélet voltaképpen a kyr tudományok esszenciális kivonata.
A kyr számmisztika alapvető ismeretekként épült bele a kyr kultúrába: közülük a numerológia beavatottjai minősültek a számmisztika birodalmi szintű tudósainak.
A kyr asztrológia szintén hasonló fontossággal bírt: a számtalan irányzat közül a szferologiai ág követői jelentették a hivatalos birodalmi irányzatot, akik a kristályszférák értelmezései alapján dolgoztak.
A kyrek általános vélekedésben egyébként nem feltétlenül választották külön a számmisztika és az asztrológia beavatottjait, számukra sokkal inkább a Merydion biztosította státusz volt mérvadó. Így a birodalmi szintű irányzatok állásfoglalása a közfelfogás szerint ugyanolyan szentség volt, mintha a kyr istenektől származna. A jelentős irányzatoké áldás (mint egy papé), a nyilvántartottaké pedig egy esély, lehetőség, amelyben az útmutatásra vágyók vagy hittek, vagy nem.

A kyr varázshasználók profán oldalát a kyr magitorok jelentették: ezek legtöbbje önállóan csak jelentős irányzatig vihette. Birodalmi irányzatként egyetlen szervezet létezett, a kyr Hatalmasoké: ők viszont egymaguk felölelték a teljes varázshasználó rendszert.
A Hatalmasok szerteágazó feladataik nyomán bonyolult szervezeti egységekbe tömörültek – egyszerre létezett számukra egy tartományi, vérségi alapon szervezett világi, és egy tanulmányi, fejlettségi alapon működő rang státusz. Ez utóbbinál a három fő irányultság létezett: az Athalay, az Ym és a Cor kultusz.


A jelentő irányzatokról

A fentieken túl általánosan elmondható, hogy alapvetően kétféle irányból kerülhettek ide tudás bázisok. Egyrészt valamely birodalmi irányzat oldalhajtásaként, egy-egy adott terület további tanulmányozása végett – másrészt más népektől, kultúráktól átvett tudásanyagok révén (ahol is ez a státusz egyfajta köztes állapotot jelentett, ahol az adott anyag velejét még nem integrálták teljesen a kyr rendszerekbe).

A kyr egyházak vallásreformjai, újító irányzatai is ide tartoztak, amelyeket végül az anyaegyház vagy birodalmi szintre emelt, vagy nem.
Egyes rendhagyó esetekben egy-egy próféta által hirdetett tanokat is jelentős irányzatoknak minősítettek, ha az a kellő súllyal bírt (tehát nem feltétlenül kellett hozzá a 111 beavatott mester), de ez kizárólag az anyaegyházak joga volt, más példa nem volt erre.

Varázshasználói oldalon lényeges példái az efféle irányzatoknak a magitorok összes hagyománya. A kyr kultúrából ismert, hogy a magitorok a mágiaágak mellett sokféle területre külön összpontosítottak (az építészettől a népi gyógyításig). Nehéz, ha nem ezzel elválaszthatatlanul összefonódó kérdés a crantai hagyományok, maradványok megannyi esete. Ezek egy része eleve csak bújtatott formában, „kyr köntösbe öltöztetve”maradhatott fenn, más része hiába tartott ki bevallottan a crantai eredete mellett, a jelentős státusznál feljebb egyszer sem tudott emelkedni.

A kyrek természetesen más népektől, kultúráktól is étvettek ismereteket, csak ezek a kyr kultúra jellegzetességei miatt már sokkal kevésbé nyilvánvalóak. Például a több ezer éves kapcsolattartás okán nehezen lenne tagadható a birodalom nyugati részén az elf hatás, de ezeket az integrálás módja miatt sokszor szinte lehetetlen kimutatni (jellegzetes kyr mentalitás, hogy valamit nem átvesznek, hanem a kyr gondolkodás szerint átalakítanak úgy, hogy az eredeti tartalom lényegében nem sérül, de úgy kerül bevezetésre, mintha eleve az is a kyr nézetekből lett volna leszármaztatva).
Rualan és Toron, Freiglund és Vindoria harcai végett az aquir hatásokat sem érdemes tagadni – ám ezeknek a Hetedik Kéz és Ötödik Ujj varázslóiskolákon kívül nem sok nyoma maradt.


A nyilvántartott irányzatokról

Miután ez az irányzat az összes, kyr szempontok szerint említésre méltó irányzatot magába foglalja, ehelyütt nem vállalkoznék a felsorolásukra.
Jellemzően a kyrek is a különböző szekták menedékeként tekintettek ezekre (a hatalmukat vesztett istenek, a feltörekvő félisteni, isteni hatalmasságok), és nem minden pejoratív felhang nélkül.
Ezekből egyedüli kivételt a lélekvándorlás folyamatából kiszakadt, a létezés magasabb szintjére felemelkedett ym-ek szellemi örökség volt kivétel – néhányuk példázatai, intései Kyria bukása után is a hagyományőrzés része maradt (jellemző példa az egykori toroni Hatalmas, Meisyrass paradoxonjainak gyűjteménye).

A kyr panteon vallási vonatkozásában az adott egyháztól függött, hogy vélekedett erről az intézményről. Egyes egyházak (mint például Sogroné) nem tűrték el a számukra elfogadhatatlan irányzatok feltűnését még a Merydion áldása ellenére sem – mások (mint például Tharré) ellenben kimondottan kedvelték, ha tanaik ily módon is minél szélesebb tömegekhez eljuthatnak.

by Raon
2013

Nincsenek megjegyzések :

Megjegyzés küldése