INITIUM íróiskola: a karakter (1. rész)

A karakter

Evidencia hadjáratunk első végállomásához érünk. A most következő előadással lezárul az első blokk, amelyet az írással, alkotómunkával való általános ismerkedésnek is nevezhetünk. A lényegesebb részletekre való fókuszálás előtt azonban mindenképpen ki kell térni erre a témára is: egyrészt alapozásként, másrészt azért, hogy látszódjék, mi az a minimális munka, amelyet a tiszta írói lelkiismerethez itt is elvi kötelesség elvégezni.

INITIUM íróiskola: szöveggondozás, készre futtatás

Szöveggondozás, készre futtatás

A Szakmai margó című gyűjtésben a pályaművek három fő aspektusa mentén vettem végig a legegyértelműbb tanulságokat. Ahogy ott említettem, egy írást sokféle nézőpontból lehet vizsgálni és mérni, és ott is csak a három leggyakoribb, kézenfekvő irányról volt szó. Itt most ilyen tekintetben kicsit jobban belemegyünk a szakmai részletekbe, de minden különösebb bonyolítás nélkül. Azaz egyáltalán nem baj, ha valaki abszolút kezdőként nézi ezt végig – ez az a gyakorlati útmutató, amihez nem kell előképzettség, csak szorgalom és odafigyelés.

INITIUM íróiskola: működővé tétel

Működővé tétel

Megvan a jónak gondolt ötletünk, hogyan tovább?

Természetesen számtalan lehetőségünk van, de a fő kérdés általában mindig az, hogy hogyan lehetne ebből az ötletcsomagból minél jobb írást összehozni, mi szolgálnál legjobban az írás érdekeit?

INITIUM íróiskola: a hitelesség

A hitelesség

A hitelesség hiánya a legjobb ötleteket, írásokat is el tudja kaszálni, hiába brillírozik tucatnyi más módon az író. Ha úgy tetszik, egy írás kapcsán léteznek elnézhető, megbocsátható hibák – de a hitelesség nem az. Sosem az.

A dolgok lényegét nézve írásban általában nem csakis maguk az ötletek, hanem jelentős részben az átgondoltságuk, a kidolgozottságuk határozza meg a végeredményt.

INITIUM íróiskola: az ötlet

Az ötlet

Mitől lesz jó egy írás? Erre a kérdésre sok jó válasz létezik, amelyek között könnyű elveszni a részletekben. Az igazi nehézséget az jelenti, hogy ha egymás mellé tesszük ezeket a válaszokat, sokszor hiába tűnnek ellentmondásosnak, a maguk nézőpontjából mindegyikben lehetnek megfontolásra érdemes igazságok. Innentől viszont ember legyen a talpán, aki el tudja dönteni, hogy melyik tanácsból mit hogyan fogadjon meg.

Az alábbiakban én onnan közelíteném meg a kérdést, hogy ha csak egy tanácsot választhatnánk, ami egyszerű is és vitán felül segíthet az írásunk színvonalának emelésén, akkor melyik legyen az.

Orson Scott Card: A KIKE-hányados

Történetszerkesztés

(Orson Scott Card: How To Write Science Fiction & Fantasy (1990) 76-86. o.)

ford. Valló Gábor (2004)

A KIKE-hányados

Minden történetben négy olyan elem van, amely meghatározhatja a szerkezetét: a környezet, az információ, a karakterek és az események. Mindegyik jelen van minden történetben, de egyikük általában domináns.

      Melyik a domináns? Az, amelyik a legfontosabb az író számára. Éppen ezért egy történet szerkezetének felfedezése legtöbbször együtt jár önmagunk felfedezésével. A történetnek melyik aspektusa érint meg a legjobban? Ez lesz az az aspektus, amelyik meghatározza a történet szerkezetét.

      Most vizsgáljuk meg sorban mindegyik elemet, és nézzük meg, milyen szerkezetet kell használnunk, ha történetünkben az illető elem játszik domináns szerepet.