Másikvilág töredék - Daik Díjvenhar elkárhozása

A következő töredék a netes körökben Zöld Íjász tervezet néven elhíresült (és hamvaiba holt) kötetbe tervezett novellám nyitása. Két dolgot érdemes róla tudni. Egyrészt a koncepcióm a szerkesztők szerint is erősen határeset volt, tehát éppenhogy beférhetett volna a kötetbe (sőt, ha mindenki leadja azt, amit kitalált, talán be sem fértem volna, mert el kell ismernem, hogy az én novellám nem kimondottan a Zöld Íjászról szólt). A másik, hogy számomra az Anyrok alkonya projectet követően ez volt az első igazi félre-lépés, már ami a szabvány írói gondolatköröktől való elvonatkoztatást jelenti. Ezért is szeretem ennek az anyagnak minden sorát, az eszmeiségét éppúgy, mint a tervezet részleteit. Az elején még a stílusommal is ki vagyok békülve (ez nálam tényleg ritkaság). Legalábbis szeretném azt hinni, hogy az elfes eszmevilággal sikerült kellően hihető mesés-histórikus hátteret adni a tartalomban gazdag körmondataimnak.

Ami a lényeget illeti: azért is érdekesek lehetnek ezek az írói dolgok, mert Daik Díjvenhar kapcsán engem már az Anyrok alkonya idején az foglalkoztatott a legjobban, hogy válhatott egy elf nekromantává (vagy valami hasonlóvá). Számomra a karakterében ez a drámai változás a legvonzóbb: erre nem egyszerű kérdésre csattanós választ adni. Ezért is teszem ki bátran ezt a részletet, mert bár látszólag sok titkot felfed, a novella velejét tekintve ez még csak felütés, messze nem itt van a vége.

Férgek aranykora - Cjenhyren

Idén új kategóriát vezetek be - "töredék" címen felkerül ide néhány olyan anyag, ami egyelőre a winchesteremen pihen, és ilyen vagy olyan okokból megakadtam velük, illetve épp nem ezekkel foglalkozom. Vagy mert nem szeretném, hogy ha már dolgoztam vele, némán és magányosan döglődjenek az ismeretlenségben. Vagy mert pusztán csak kíváncsi vagyok pár visszajelzésre.
A plusz egy érv természetesen számomra mindent visz: igyekszem gyakrabban jelentkezni a blogon, és ha nincs új anyagom, jó lesz a régi is.

Az elsővel már régóta adós vagyok néhány olvasómnak, így ez egyben egyfajta tartozás lerovás is. Most, hogy végigolvastam, találtam még benne bőven javítanivalót: tördezett, nem teljesen tiszta gondolatmenetek, néhány idegenszótúltengés, túlmagyarázás - de egyben azt is megállapíthattam, hogy hiába írtam ezt vagy hét éve, egyes részeit ma sem tudnám jobban. Vagy inkább nem akarnám, mert ilyen ízlésem van. Ez a fejezet volt az első, ami elkészült a már sokszor emlegetett Férgek aranykora regényhez - és egyben számomra ez is a motorja annak, hogy ezt egyszer mindenképpen be akarjam fejezni.