A Szkriptúra III. – „Észak lángjai: a lobogók árnyékában” novellapályázat pályaművei kapcsán sok tanulságot leszűrhettünk a pályázók munkái, visszajelzései és kérdései alapján. Az ilyenkor valószínűsíthető tapasztalatok mellett részünk lehetett egy igazi meglepetésben is: korábban soha nem tapasztalt létszámban írtak olyanok, akik életük első írását adták le a pályázatra. Az efféle, egyáltalán nem rossz értelemben vett tapasztalatlanság ilyenkor elkerülhetetlenül magával hozza a kevéssé kiforrott, elnagyolt megoldásokat – de mellettük jelentős létszámban feltűntek azok is, akik még nem gabalyodtak bele az ynevi panelezés szövevényeibe, és tiszta, friss nézőpontjaikkal, ösztönös ráérzéseikkel sok tekintetben új színt adtak a pályázathoz. Ez egyben át is szabta az eredeti terveimet, és a már régóta beígért szakmai anyagot új megközelítéssel és másféle prioritásokkal kellett elkészíteni.