1. magyar kiadás
512 oldal
Tartalomjegyzék:
Heidel Dan: Tharr szeret
Keith Alanson & Norman Fellings: Az osztó nem játszik
Mira Sandoval: Ha nő a tét
Zelei Gábor: Préda
Heidel Dan: Határon innen, határon túl
Harold Barouche: Zenél a szél
Indira Myles: Áldozatok
Heidel Dan: Boszorkánycsók
Boruzs Gergely Gábor: Hínár és gyöngy
Heidel Dan: Hagyomány
Heidel Dan: Titkos találkozó
Eric van Dien: Vad és vadász
Heidel Dan: Álomúrnő
Heidel Dan: Kétség sem fér hozzá
Keith Alanson & Norman Fellings & Heidel Dan: Az osztó mégis játszik
Keith Alanson: Profit
Függelék
A fórumos visszajelzéseket látva ez nem egészen az, amit már többen
vártak tőlem - és valahol jogosnak is tartom ezeket a véleményeket. Van
egy pont, amelyen túl az írói munka kizárólag regényekben mérhető. A M*
esete ráadásul még kényesebb: nem kevésbé az én eddig pályafutásom.
Többen kérdezték már tőlem, hogy miért ezt, és miért így. A válasz
részemről egyszerű: mert ritkán adódik ilyen lehetőség az ember előtt,
és meggyőződésem, hogy ilyenkor érdemes (minden más tervet
félredobva) élni vele.
Sok mindent nem szeretnék előrebocsátani, mert
az olvasók majd elolvassák a kötetet, véleményt formálnak, és ez dönt
mindenről. A többi csak szócséplés.
Ami biztos, hogy ez a kötet nálam több szempontból is fordulópontnak számít a jövőmre nézve.
Egyrészt tényleg
egy kisebb regénynek megfelelő terjedelem az a novellamennyiség, ami a
nevemhez fűződik, így ez lesz az eddigi legerősebb publikációm. Másrészt
egyértelműen benne volt a kihívás, hiszen itt nem valami elkezdéséről,
hanem a befejezéséről volt szó (éljen az önirónia).
A
szakmai oldal csábítása letagadhatatlan. Mások karaktereivel dolgozni
szerintem eleve óriási megtiszteltetés - hát még ha azok a karakterek az
"elit legendáriumba" tartoznak. Persze ennek megvan az a veszélye, hogy
így legalább ezerféleképpen el lehet vérezni a megoldással (Zsoltból
például csak egy van, és meggyőződésem, hogy senki nem tudja úgy a
karaktereit mozgatni, ahogy ő), de mert szerintem a kényes pontokon
életem eddigi legjobb írásait hoztam össze, kíváncsian várom a
megmérettetést (felkészülve arra, hogy az olvasóktól így is kapni fogok
eleget).
A fentiek után sokadlagos szempont, hogy így megjelenhetett a már sokat emlegetett Boszorkánycsók című novellám is - ami fontosabb, végre kiderül, hogy amiről én azt gondolom, merész és újító, azt hogy fogadja a M* közönsége.
A legfőbb okom viszont nem a fentiek voltak, hanem az az agyvihar,
ami elragadott a tervezet megszületésekor. Olyan ötleteim támadtak
számomra hihetetlenül rövid idő alatt, amelyre még soha nem volt példa
nálam (pedig pár éve nyúzom már az ipart). Ennek megfelelően a
bíborgyöngyös metaplot - reményeim szerint tisztességes - megoldásai
mellett olyan szálakat húzhattam ki Ynevre, amelyek a legkülönfélébb
területekre és témákra vittek nyomokat, jeleket, útjelzőket.
Felhasználhattam néhány régi, kedves karakteremet - és megszületett
néhány új. Kipróbálhattam magam olyan témákban, amelyekben eddig még
soha. Például mindig is szerettem volna nagyúri bosszúról, kocsmai
harcról vagy épp egy elf harcosról írni, csak eddig nem volt meg hozzá a
megfelelő terep.
Úgy nagyjából a munka közepén állapítottam meg,
hogy ha öntudatlanul is, de szégyentelenül elloptam David Gemmel
munkásságának egyik ritka értékét - "mert bár minden megáll a lábán
önállóan is, a háttérben minden mindennel összefügg(het)".Utalások,
elrejtett részletek, amelyekre az olvasó vagy rájön vagy nem. Egymással
látszólag semmilyen kapcsolatban nem álló történetek, amelyek esetenként
egy adott pontban találkozhatnak - érdekes karakterek, amelyek sorsa a
későbbiekben összefonódhat.
Úgy gondolom, ez a lehetőség nekem most
többet is ért, mint egy regény - a fő kérdés az, mennyire tudom
kihasználni a megszerzett lendületet.
A korábbi oldalam hozzászólásai
-
2. akos.karesz 2010. 07. 21. 19:35
Dan, ez igen!
Abszolút kedvencem ez a sorozat, igencsak vártam a befejezését. Van bennem egy kis félsz, hiszen Zsolt leleményes átkötései miatt tetszett meg egyáltalán a koncepció... de rajtam ne múljék, jár az esély neked is. :-)
Lehet, hogy nem kellemes a kérdés, de a kötet szerkesztőjeként mégis téged illet, hogy megválaszold: miért maradt ki az általam biztos szereplőnek tartott Eric Muldoom írás, miközben azért nála kevésbé ismert nevek is bekerültek?
-
3. Heidel Dan 2010. 07. 21. 21:47
Infection:
Meglesz.
akos.karesz:
Köszönöm az esélyt. Ami a félszt illeti, ez abszolút jogos, majd kiderül, ki hogy látja ezt a "helyettesítést". Félreértés ne essék: szerintem Zsoltot pótolni lehetetlen, de bízok abban, hogy ez a verzió is elnyerheti az olvasók tetszését.
Aldyrt esete tényleg kényes kérdés, ez már mélyvíz a javából.
A szerkesztői felállásról tudni kell, hogy Alanson kollégával együtt vittük a projectet, és a parancsnoki lánc szerint én segíthettem be neki. Övé volt az irodalmi, enyém a koncepcionális rész.
A tervezetünkben két kulcsszerep jutott a metaplotra: az egyik pont Aldyrra esett. Mivel Alansonnak és nekem is fontos volt, hogy milyen munkát adunk le, ez azzal járt, hogy az eddig megszokottakhoz képest magasabbra tettük a lécet.
Aldyr extra nehéz feladatot kapott, becsülettel dolgozott, és kevesen múlt, hogy nem került be. Ha lett volna több idő, akkor ez a történet másképp alakul - így a kötet számára ez volt a legjobb megoldás.
Egy trilógia befejező részénél már jóval szűkebb a mozgástér, és ennek néha meg kell fizetni az árát.
-
4. akos.karesz 2010. 07. 22. 11:03
Köszönöm a választ!
Tehát, ha jól értem: kevés volt az idő arra, hogy olyan szintre hozzátok az írást, ami megüti a kiadvány - megemelt - minőségi átlagát?
Ahogy Aldyr cherubion-fórumos hozzászólásából látom, ezzel elvesztett a m.a.g.u.s.-íróközösség egy tapasztalt szerzőt...
-
5. tseby'dr akula 2010. 07. 22. 11:12
Tharr szeret-et elolvastam és nekem tetszett, visszakaptunk egy régi karaktert és ismét bebizonyosodott hogy a nevető harmadik a nyerő.
-
6. Alanson 2010. 07. 22. 12:07
akos.karesz,
Heidel Dan kolléga tökéletesen jellemezte a helyzetet. Aldyr kitartása, munkamorálja és professzionális hozzáállása dicséretre méltó volt, de egyéb okok miatt novellája sajnos nem kerülhetett be a kötetbe. Ha a Magus szerzőinek és olvasóinak ezek után nélkülöznie kell személyét és munkásságát, az módfelett sajnálatos.
-
7. Yahel 2010. 07. 24. 14:40
Szia!
Most tartok a Boszorkánycsóknál, az eddigi írásaid ebben a kötetben nagyon tetszenek.
Keep up the good work!
Y
-
8. Heidel Dan 2010. 07. 24. 21:19
akos.karesz: így van, ez a mi lehetőségeinkkel nem sikerült.
tseby'dr akula, Yahel: köszönöm.
Nincsenek megjegyzések :
Megjegyzés küldése